Szoftvertesztelés

Egyre több hazai cég hírdet tesztelési tanfolyamokat, előadásokat, konferenciákat. Az előadások, konferenciák nagyon jó képzést adnak, azoknak akik valamelyest már szereztek egy kis tapasztalatot a szoftvertesztelés területén. Egy gond van csak velük, hogy teljesen elméleti alapon tárgyalják a tesztelést.

Tanfolyamok közül leginkább az ISTQB-ről lehet sok szót hallani. Idén Magyarországon is elindult 2-3 helyen a tanfolyam oktatása. A tananyaggal ismételten csak az a gond, hogy elméleti oktatást ad, igaz van pár gyakorlati példa is a képzésben, de a hallgatók nem próbálhatják ki az elmondottakat.

......

Annak a híve vagyok, hogy az ember a tartós tapasztalatait a mindennapi munkájával együtt gyűjti be. Adjunk elméleti oktatást a tesztelőknek, aztán ültessük le a gép elé és azon nyomban próbálja meg gyakorlatban is alkalmazni a tanultakat. Ekkor fog megbizonyosodni arról, hogy a szóban elmondottak hogyan működnek (ha egyáltalán működnek) a valós helyzetekben.

Junior tesztelők oktatása

Kezdő tesztelőknek a legjobb, ha az elméleti oktatást a gyakorlati követi. Vagyis magyarázzuk el nekik a szoftvertesztelés folyamatát, alapfogalmait, hogy mit miért is kell csinálni, mi hasznunk lesz abból ha megtervezzük, dokumentáljuk a munkánkat. Aztán jöhet a gyakorlat, ahol meg is tapasztalják a bőrükön, hogy milyen az ha kihagynak valamit a folyamatból. Milyen az, ha tervezés nélkül kell tesztelni, ha e-mailben történik a hibák adminisztrálása, stb. Ezeket általában egy projekt szimulációban lehet a legjobban kipróbálni. Igaz elég nehéz megfelelő oktatókörnyezetet létrehozni, de megéri a fáradságot.

Senior tesztelők oktatása

Tapasztalt tesztelőknek általában elég az elméleti oktatás, ha utána azt a napi gyakorlatba be tudják ültetni. Amennyiben ez számukra még nem megy, érdemes nekik is egy gyakorlati részt adni, amely elősegíti, hogy a napi munkájukban is tudják használni a tanultakat.

Tesztvezetők továbbképzése

Tesztvezetőknek, koordinátoroknak az elméleti oktatás elég. Ők valószínűleg elég tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy a tesztelési folyamatba belefűzzék az új ismereteket.

Kiből lesz jó tesztelő?

Több éve interjúztatok tesztelőket, így volt alkalmam megfigyelni a jelentkezőket. Amit én a legfontosabbnak tartok, az a kommunikáció. A tesztelőnek nap mint nap úgymond "kritizálni" kell a többiek munkáját. Nem egyszerű valakinek folyamatosan azt hangsúlyozni, hogy hibázott. Úgy kell ezt közölni, hogy másnap is szóba álljanak az emberrel. :)

Fontos a kommunikáció!

A kommunikációt már az interjú előtt le lehet tesztelni. Például: A megadott időpontban jelent meg az illető? Ha késik, akkor azt jelezte? Mennyivel előtte és milyen stílusban adta elő a késés okát?

Az interjún ezután számtalan lehetőség van feltérképezni az illető mentalitását. Hogyan mutatkozik be? Mennyire barátságos? Hogyan válaszol a kérdésekre? Milyen pontosan sorolja fel a múlt eseményeit? stb...

Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy jó tesztelő?

• Jól kommunikál
• Precíz
• Megbízható

Nekem ezek a tesztelő legfőbb ismérvei. Ha valakiben ezek megvannak, már csak a szakmai tudást kell felszednie. Azt pedig mindig könnyebben lehet megtanulni, mint a személyiség jegyeken változtatni.

Az interjúkon személy szerint én jobban figyelek a non-verbális kommunikációra, mint magára a beszédre. Ezt veszem legnagyobb súllyal az értékelésnél, aztán jön a szubjektív véleményem az illetőről, és legutoljára a jelölt által elmondott önmagát bemutató szöveg.

Milyen szakmai tudása van?

Több körös interjúkat szoktam folytatni, így a második, harmadik körben lehetőségem van a szakmai tesztre is. Egyszerű feladatok alapján mérem le a jelentkező tudását. Néhányan szeretnek több órán keresztül interjúztatni, hogy holtbiztos képet kapjanak az egyénről. Én gyakran 15-20 perc alatt eldöntöm, hogy valakivel szeretnék-e együtt dolgozni. Az egyszerű feladatokkal az a célom, hogy az interjún elmondott személyes tulajdonságait leellenőrizzem, illetve megbizonyosodjak róla, hogy az adott munkára alkalmas-e az illető.

Sokan megtanultak már profi szinten füllenteni. Amikor például SQL tudásról van szó, kapásból rávágják, hogy mesteri fokon vannak. Ha már mesteri, akkor egy alap SELECT-et kérdezek tőle. 2-3 mezőből álló táblán adjon ki egy SELECT utasítást.

• Ha mester, akkor fél percen belül megértette a feladatot, netán csípőből vágja rá a helyes választ.
• Ha csak megfelelő tudása van, akkor 1 percen belül adja meg a választ.
• Ha nem ért hozzá, akkor vagy rosszat mond, vagy elkezd szorongani, kifogásokat keresni.

Mindenki hibázhat. A tesztelő is. Az első füllentés után jöhet egy kis fejmosás, aztán már nincs kegyelem. :) Még a szakmai interjún is inkább a személyiségi jegyeket figyelem, mint a szakmai tudást. Természetesen nem lehet átesni a ló túlsó oldalára. Fontos, hogy megfelelő informatikai jártassága legyen a jelöltnek. De mint azt már mondtam, a szakmai dolgokat könnyebb megtanulni, mint a személyiségen változtatni.

Kiből lesz jó tesztvezető?

Akiben megvan a megfelelő vezetői képesség, és kő keményen ki tud állni az igaza mellett. Sajnos mivel a fejlesztés folyamán a tesztelést nyomják el legtöbbször, ezért egy tesztvezetőnek kétszer olyan kitartónak és erősnek kell lennie, mint a többi vezetőnek. Szakmailag pedig meginghatatlan tudással kell rendelkeznie. (Amit véleményem szerint csakis több éves tesztelői, tesztkoordinátori múlttal lehet megteremteni.)

Ez volt a múlt hét legnagyszerűbb kérdése!

Egyik tesztvezető ismerősöm újságolta:

Odament hozzá a projektvezető és megkérdezte, hogy szerinte meddig fog tartani a fejlesztés. Becsülje meg, mennyi időre van szüksége a fejlesztésnek és utána mennyi ideig fogják tesztelni, ellenőrizni a javítást.

Most akkor a tesztvezetőnek mi is a feladata? :)

Egy nagyon jó cikk a témáról!

Mit értünk tesztelési módszertanon?

A tesztelési módszertan a vállalaton belüli tesztelési folyamatok definícióját tartalmazza, vagyis azt, hogy a tesztelés hogyan és milyen formában kapcsolódik a fejlesztési folyamatba.

Miért jó, hogy van módszertanunk?

A módszertan segít abban, hogy a jól bevált dolgokat alkalmazzuk a következő projektekben is. Így ha valamelyik munkában új, működő megoldást vezettünk be, akkor azt célszerű beleírni a módszertanba is, hogy majd a többi projektnél is megfelelően tudjuk alkalmazni.

Amennyiben több projekt fut egyszerre, akkor nagy segítségünkre válhat egy jól kialakított módszertan. Mivel ez biztosítja majd a projektek közötti könnyebb átjárhatóságot. A projekttagokat igény szerint lehet egyik munkáról a másikra csoportosítani. Az "üzleti ismeretek" betanulási ideje természetesen megmarad, de a "technikai ismeretek" betanulási ideje 0-ra csökken, mivel ugyanazokkal az eszközökkel, környezetekkel, folyamatokkal, sablonokkal kell dolgozniuk a munkatársaknak.

Milyen hátrányt okoz, ha nincs kidolgozott tesztelési módszertanunk?

• A különböző projektek különböző irányokat vehetnek.
• A menedzsment részére előbb utóbb átláthatatlanok lesznek a feladatok.
• Nehezebb lesz a projektek közötti átjárhatóság.
• Megnő a projektek betanulási ideje.
• Keveredések lehetnek a projekteken használt eszközök, folyamatok között.
• Megnő a megbeszélések száma és ideje.
• Minden egyes projekten külön-külön találják ki a "spanyol-viaszt".

Kinek a feladata elkészíteni a módszertant?

Általános nézet, hogy a tesztvezetők, tesztelési szakértők készítik el a módszertant. Ez többnyire igaz is, azzal a kitétellel, hogy a szakértőknek együtt kell dolgozniuk a projektvezetőkkel, menedzsmenttel. Így nagyobb a valószínűsége, hogy a vállalat számára használható, a cég működését legjobban lefedő módszertant tudnak létrehozni. 

Pontosan miről is szól egy módszertan? Miket kell hogy tartalmazzon egy módszertan?

• A tesztelés helye a vállalati folyamatokban. Vállalati szabályrendszer leírása.
• Egységes teszteset- hiba életciklus definiálása. (Így minden egyes projekt hasonló státuszokkal fog dolgozni, megkönnyítve a projekttagok átjárását, mobilitását.)
• Teszteszközök használatának előírásai (Minden projekt ugyanazzal a módszerrel fogja használni a teszteszközöket. Illetve mindenki ugyanazokat az eszközöket fogja használni, nem pedig projektenként különbözőt.)
• Tesztelés hatóköre, határai.
• Milyen teszttípusokat alkalmazunk a vállalaton belül? Ezeknek milyen speciális tulajdonságaik vannak?
• Szerepkörök, felelősök (A projektekben milyen szerepkörök vannak, milyen felelősöket kell kinevezni?)
• Kommunikációs folyamatok (Ki, mikor és hogyan jelez bizonyos dolgokat?)
• Tesztkörnyezet standardok (Milyen minimális környezetekkel kell hogy működjenek a projektek?)
• Dokumentum sablonok (Minden projektben egységes dokumentumokat fognak használni.)
• Oktatási csomagok (Felhasználók részére milyen oktatási anyagokat kell előállítani.)
• ...

Egy jó tesztelési módszertan elkészítése az első lépés az összeszedett, átgondolt, minőségi tesztelés útján. Nem azt mondom, hogy e nélkül nem lehet minőségi tesztelést végezni. Csak nélküle sokkal több időbe és pénzbe kerül a tesztelési folyamatok kitalálása, finomítása, hangolása.