Az első és legfontosabb lépés, hogy a tesztet meg kell tervezni! Először a tesztelés lépéseit, illetve azt, hogy milyen típusú teszteket érdemes futtatni.
- Hol tart a fejlesztés?
- Milyen a termék minősége?
- Mikor lehet bevezetni, eladni a terméket?
Ezekre a kérdésekre egy folyamatban lévő tervezett tesztelés alatt MINDIG pontos választ lehet adni!
Ezzel szemben „ad hoc” tesztelésnél NEM állapítható meg, hogy hányszor nézték meg a tesztelők az egyes programrészeket illetve, az sem, hogy azok korábban tartalmaztak-e bármilyen jellegű hibát? Továbbá kérdéses marad, hogy mely modulokat, funkciókat ellenőriztek többször és melyek maradtak ki?
Az „ad hoc” tesztelés csak akkor kapcsolódik be a munkafolyamatokba, ha már a fejlesztés egy bizonyos szintet elért. Ekkor kezdik a tesztelők megismerni a funkciókat, ami már önmagában időveszteséget jelent. Másrészt: mivel terv nélkül tesztelnek, kimaradhat a vizsgálat alól olyan modul, amely fontos az adott alkalmazáson belül. Harmadrészt: senki nem lesz képes megmondani, hogy a tesztelés egy adott pillanatban hol áll; így lehetetlen a munka ellenőrzése. Ebben az esetben megállapíthatatlan, hogy mikor válik elfogadható állapotúvá a program. Csak a hibák számának csökkenéséből lehet az alkalmazás minőségére következtetni, ami önmagában kevés fogódzó.
Ha a cégen belül tervezett tesztelés folyik, a fenti kérdésekre folyamatosan naprakész adatok állnak a vezetők rendelkezésére. Miért?
Mert egy tervezett tesztelés alatt a követelményeket feljegyezik, folyamatosan karbantartják, definiálják: melyek a fontosak (core) és melyek perifériálisak. A tervezés során meghatározzák, mikor mondható az alkalmazásra, hogy működőképes. Például: a core 100%-ban működik, a periférián lévő követelmények 70%-ban teljesültek. Tudható, hogy mely tesztek futottak és melyek nem, illetve ezek futási eredménye is lekönyvelt, amelyből ezt követően megfelelő elemzések készítésére nyílik lehetőség.
A terv tartalmazza: milyen tesztelést mikor kell végrehajtani, hogy mikor kerül előtérbe a funkcionális, integrációs, regressziós, terheléses, (...) teszt. De nem csak azt határozza meg, hogy mikor szükséges a teszteket elvégezni, hanem hogy ezeket mely modulokon, funkciókon kell alkalmazni.
Továbbá a tesztelő már az alkalmazás működése előtt megismeri a funkciókat, megtervezi a tesztelést, képes az alkalmazás üzleti oldalát megérteni, a főbb folyamatokat áttekinteni. Ez jelentős időnyereséget és magasabb precizitást jelent a munkában, mivel a már tesztelhető programmal korábban megismerkedett.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy-egy hiba felfedése fényt deríthet az alkalmazás tervezése alatt elkövetett tévedésekre. Eredményesebb a hibát minél hamarabb megtalálni. Az „ad hoc” tesztelésnél a tervezési defektusok már csak a kódolás után kerülnek elő. Ezzel szemben az előre megtervezett tesztelésnél még a kódolás előtt, a tesztesetek írásánál, a követelmények összeállításánál és a program tervezésénél fellelhető az ilyen jellegű hibák nagy része. A fentiekből jól látható, hogy miért érdemes a tesztelést már a fejlesztés elején elkezdeni. Minél hamarabb derül ki egy hiba, annál kevesebb veszteséget okoz a cégnek!
Kommentek