Szoftvertesztelés

Tesztvezetői feladat szokott lenni, hogy a használt teszteszközöket adminisztráljuk.

Milyen feladatokat kell elvégeznünk ilyenkor?

• Alapvető eszközbeállítások (képernyők, mezők, kinézet, riportok, stb.)
• Felhasználói/jogosultság csoportok létrehozása
• Felhasználók jogosultságainak beállítása, karbantartása
• Az eszközben lévő folyamatok, workflow-k kialakítása
• Projektek definiálása, beállítása
• Felhasználók létrehozása, módosítása

Ezek nagy részét egyszer megcsinálja az ember (mezők, képernyők, jogosultság csoportok, riportok, hiba státuszok és workflow kialakítása) és jó ideig rá sem kell nézni.

Milyen egyszeri feladataink vannak?

• Általános tulajdonságok, paraméterek beállítása, mint például a history engedélyezése/tiltása, különböző modulok elérése/elrejtése, funkciók engedélyezése/tiltása, az alkalmazás elérésének módja, e-mail riasztások engedélyezése, stb.
• Ezután jogosultsági csoportok létrehozás, jogosultságok megadása. Mely csoport tagja milyen funkciókat érhetnek el, milyen tevékenységeket végezhetnek.
• Plusz mezők felvétele, amennyiben a beépített mezők nem elegendők, akkor a követelménykezeléshez, tesztesetek nyilvántartásához, futtatásához és a hibakezeléshez felvehetünk plusz mezőket, melyek segítik a tesztelők/fejlesztők/vezetők munkáját. (Például a hibakezelésnél plusz mezőben tartjuk nyilván azt a tesztrendszeren lévő alkalmazás verziójának számát, melyben a hibát felfedeztük.) Vigyázzunk arra, hogy ezek a mezők melyeket definiálunk megfelelően legyenek kitöltve. Amikor csak lehet erőltessük az előre legyártott listából való választást és próbáljuk csökkenteni a szabad szöveges mezők számát.
• Hiba státuszok és workflow beállítás. Külön fejezetet lehetne írni, hogy hogyan csináljuk ezt, itt csak annyit említenék meg, hogy hihetetlenül meg tudja szabályozni a tesztelési folyamatot egy jó hiba státusz workflow. Ki, melyik státuszból, melyik státuszba állíthatja a hibát. (Például a fejlesztő a "fejlesztés alatt"-ból állíthatja "tesztelésre" státuszba, de a tesztelő már nem teheti meg ezt.)

Ezek azok a feladatok, amelyeket jobb esetben egyszer megcsinál az ember és többé nem kell hozzá nyúlnia. Természetesen adódhatnak olyan szituációk, amikor ezeket a beállításokat is változtatni kell, de törekedjünk arra a kialakításuknál, hogy időtállók legyenek.

Már írtam erről bejegyzést itt, hogy mennyire tudja hátráltatni a tesztelési folyamatot a nem megfelelő munkakörülmény.

Amikor egy új projekt kezdődik, adódhatnak olyan problémák, amelyek napokkal hátráltathatják a tesztelési munkát, mivel a munkánkhoz elengedhetetlen.

• Alapvető munkakörülmények (dugalj, asztal, szék, belépőkártya)
• Hardveres elemek (számítógép, monitor, hálózati kábel)
• Szoftveres elemek (operációs rendszer, domain, adatbázis, jogosultságok, dokumentumok elérhetősége)

Ezeket felmerülésük pillanatában a leghamarabb kezelnie kell a tesztvezetőnek. Amíg ezen hiányosságokból bármelyik is fennáll, addig nem tud 100%-os munkát végezni a tesztcsapat, vagyis nagyrészt kidobott pénz a csapat fenntartása.

Sokszor azt gondolja az ember, hogy mindenkinek (tesztelő, tesztvezető, fejlesztő, projektvezető) érdeke, hogy meglegyenek ezek az alapvető körülmények épp ezért mindenki ugyanolyan hangsúlyosan kezeli majd problémát, mint ahogy mi magunk. Az igaz, hogy mindenkinek érdeke, hogy teszteljük a rendszert, igen még a fejlesztőknek is érdeke. De ne kergessünk ábrándokat. A saját problémánkat magunknak kell megoldanunk. A fejlesztő foglalkozik a kóddal, nincs ideje segíteni a tesztelőkön. A projektvezető éppen a rendszerszervezőkkel, ügyfelekkel egyezkedik, a tesztvezető főnöke pedig megbeszélésről megbeszélésre jár. Mindenkinek megvan a napi feladata, munkája.

Éppen ezért ne sajnáljuk az erőnket, kutassuk fel, hogy kit kell az adott probléma miatt keresni és vegyük fel vele a kapcsolatot, hogy mihamarabb megoldódjon a problémánk.  

Az igények pontosítása után nekiállhatunk a tesztterv megírásának.

Mit tartalmazzon egy részletes tesztterv?

• Projekt, feladat rövid ismertetése
• Felhasznált dokumentumok
• Leszállítandó dokumentumok
• Tesztelés hatóköre (Érintett rendszerek, Tesztelendő funkciók, Nem tesztelendő funkciók)
• Teszt stratégia
• Teszt eredmények kiértékelésének folyamata
• Teszt fázisok, időzítések
• Döntéshozatali fórumok
• Elfogadási kritériumok (Elfogadási kritériumok az egyes fázisokban, Tesztelés felfüggesztésének kritériumai, Tesztelés újraindításának kritériumai)
• Erőforrások (Teszt eszközök, Személyi erőforrás, Teszt környezetek)
• Szerepkörök, felelősök és feladatok
• Tesztadatok
• Kockázatok
• Betanítás, oktatás

Ha ezeket a fejezeteket kibontjuk, kidolgozzuk, akkor egy jól átlátható, követhető tesztelési tervet kapunk. Ezt a tervet célszerű a felettesekkel és a többi projekttaggal elfogadtatni, vagy akár aláíratni.

A tervhez igazodjunk a projekt során. Amennyiben eltérések keletkeznek útközben, (mondjuk új teszttípusra kell koncentrálni, kibővül a tesztelendő funkciók köre) akkor azonnal jelezzük azt a megfelelő személynek, illetve kalkuláljunk újra az erőforrás igényeket.

Ha már összegyűjtöttük a tesztelési igényeket, nincs más dolgunk, mint meghatározni, hogy melyeket tudunk kiszolgálni és melyeket nem.

Valamilyen szempont szerint meg kell szűrnünk a felmerült igényeket. Általában az elvárás az, hogy adott erőforrás használata mellett minél jobb minőségű terméket adjunk a felhasználóknak. Az, hogy mit jelent a jobb minőség az adott projekt adja meg. Lehet, hogy egyiknél a funkcionalitásra, másiknál a terhelésre, harmadiknál a megbízható folyamatos működésre kell koncentrálnunk.

Annak tudatában kell döntetnünk, hogy a felhasználók szemében mi fog nagyobb hangsúlyt kapni. Az erőforrásainkat folyamatosan figyelemben tartva kezdjük el szűkíteni az elvégzendő feladatok listáját. Csak annyit hagyjunk, amennyit biztosan be tudunk vállalni. Ha nem sikerül ezt elérnünk, akkor a felettesekkel egyeztessünk.

A lényeg, hogy pontosan definiáljuk azt a feladathalmazt, amelyet a projekt során a tesztelés el fog végezni. 

A projekt elején a legelső feladat kideríteni, ki mit vár el a teszteléstől, illetve milyen mindenáron elvégzendő munkáink vannak.

Az, hogy milyen előírt munkáink vannak egy projekt alatt leginkább a tesztelési módszertanból, vagy a vállalat folyamatainak leírásából, módszertanából deríthetjük ki. Ezek egyikében szerepelnie kellene olyanoknak, hogy 

• egy átlagos projektben milyen teszteléseket kell elvégeznünk,
• az egyes teszttípusokra mi a jellemző,
• milyen eszközöket és hogyan kell használnunk, 
• tesztkörnyezeteket hogyan használjuk,
• milyen vállalati szervezetben és ki alá tartozik a tesztelés,
• milyen hatókörrel rendelkezik a tesztelés,
• hogyan kell a fejlesztőkkel, tervezőkkel, felhasználókkal együtt dolgozni,
• milyen dokumentumokat kell elkészítenünk,
• milyen eszkalálási utak, folyamatok vannak,
• stb.

Ezek elég jó alapot tudnak biztosítani egy hatékony és pontos tesztterv megírásához. A tesztelési módszertan mellett természetesen ki kell kérdezni a projekttagokat, hogy nekik milyen igényeik vannak a tesztelés tekintetében. Össze kell szedni a tesztcsapat ötleteit, melyek kiegészítik az eddig összegyűjtött feladatokat. (Amennyiben ezek az ötletek jók, úgy egy részüket vissza lehet vezetni a vállalat tesztelési módszertanába.)

Kiket kell megkérdezni?

• tesztelők,
• fejlesztők,
• rendszerszervezők,
• projektvezetők,
• üzemeltetők,
• biztonsági szakemberek,
• csoportvezetők,
• IT vezetők

Az igények összegyűjtése után elgondolkozhatunk azon, hogy mennyi erőforrásunk van a felmerült feladatok elvégzésére.