A bejegyzés első része
A bejegyzés második része
Összeköthetjük az entitásokat
Nos, eddig ugyebár felvettünk, létrehoztunk tesztelési követelményeket, teszteket, tesztköröket, hibákat. Az egésznek nem sok értelme lenne, ha nem tudnánk ezeket egymáshoz kötni. Mivel egy átlagos tesztmenedzsment eszköz ezt megteszi, ezért örülhetünk és gyárthatjuk a riportokat. Miért is jó ez? Mert az összekötésnek hála figyelemmel tudjuk követni egy-egy tesztelési követelmény állapotának változását.
Grafikonokat, riportokat készíthetünk
- Az entitások rögzítése, és köztük lévő kapcsolat miatt lehetőségünk van különböző riportokat elkészíteni.
- Hibák eloszlása (súlyosság, állapot, prioritás, terület, funkció, rendszer, verzió, .... szerint)
- Tesztesetek állapota az egyes verziókban, tesztkörökben (futott-nem futott, sikeres-sikertelen)
- Követelmények lefedettsége (mely követelményekre mennyi tesztesetet írtunk)
- Követelmények állapota valamely verzióban (az adott követelményre írt tesztesetek állapotának figyelése, összegzése)
- ...
Az ilyen grafikonok segítségére lehetnek a vezetőségnek, hogy átfogó képet kapjanak az alkalmazás állapotáról és megfelelő döntést tudjanak hozni.
Automatikus eszközöket köthetünk hozzá
Némely tesztmenedzsment eszköz képes kezelni automatikus teszteszközök scriptjeit. Azokat tárolja, engedi szerkeszteni, sőt futtathatjuk is őket. A futott scriptek visszajelzéseit rögzíti az eszköz, esetenként a visszajelzett hibákat is el tudja tárolni. Az automatikus scriptek a manuális scriptekkel együtt szerepelhetnek a riportokban. Átfogóbb, pontosabb képet kaphatunk az egyes követelmények állapotáról, vagyis magáról a rendszerről.
Amennyiben téged is érdekel, hogy hazánkban hogyan használják a tesztmenedzsment eszközöket, kérlek töltsd ki az alábbi kérdőívet!
Köszönöm.
Kommentek