Szoftvertesztelés

Egyik fontos eleme a tesztelésnek a tesztadat. Mit tehetünk, ha nem áll rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű és minőségű tesztadat? Találjuk ki, hogyan szerezzük be őket!

Az alábbi lehetőségek közül lehet választani. Nem minden esetben lehet mindet használni. Sőt, általában egy alkalmazásnál a lentebb leírt módozatok közül csak egyfélét szoktak a tesztelők használni.

• Saját magunk állítjuk elő az adatokat. Bevisszük a rendszerbe egyesével, majd ezeken futtatjuk a tesztjeinket. Álljunk neki józan paraszti ésszel letesztelni a rendszert. Próbáljuk meg megfejteni, melyek azok az adatok, amelyeket a felhasználók bevinnének a rendszerbe. (Nagy segítségünkre lehet ilyen esetekben egy alaposan kidolgozott specifikáció elolvasása és egy leendő felhasználóval való beszélgetés.)
• Amennyiben képesek vagyunk adatokat generálni, akkor megtehetjük azt is. (Ez általában mennyiség és nem minőségi adatokat szokott eredményezni.)
• A régi, lecserélni kívánt rendszerekből, a jelenlegi éles rendszerből vegyünk át adatokat.
• Meglévő adatfájlok is alkalmasak lehetnek.
• Excel táblákból, papír alapú dokumentumokból.
• Ha van erőforrásunk rá, akkor berögzíthetünk adatokat adatrögzítőkkel, vagy a rendszer felhasználóival.

A tesztelők által kedvelt út szokott lenni, ha megtervezhetik a tesztadatokat. A töltelék adatok mellett pár üzleti folyamatot gondoljunk át, írjuk le milyen adatok kellene hozzájuk. Ezeket berögzítjük a rendszerbe, ahol ezután kontrolált keretek között tudjuk tesztelni a folyamatokat. Azért is jó, mert a folyamatok végén a lekérdezések, riportok helyességét is tudjuk ellenőrizni ezekkel az adatokkal.

Miért gond, ha nincs megfelelő tesztadatunk?

Ha nem tudjuk meghajtani elegendő mennyiségű és minőségű adattal az alkalmazást, akkor nem tudjuk azt sem kijelenteni, hogy megfelelt a teszten. Ebben az esetben mi értelme van a tesztelések?

Súlyos probléma szokott lenni, hogy nem számolnak a minőségi tesztadatok előállításával, így azt útközben kell futtában megcsinálni. Ezért a tervezésnél mindig hagyjunk elég időt a tesztadatok legyártására.

A vezetőség legfontosabb kérdése: Mennyi időt vesz igénybe a tesztelés?

Hogyan tudjuk a legjobban megbecsülni a tesztelés idejét?

1. Mennyire bonyolult az alkalmazás, amelyet tesztelni kell?
2. Milyen minőségű dokumentáció áll rendelkezésünkre?
3. Milyen típusú teszteket szeretnénk futtatni? Funkcionális tesztek, regressziós tesztek, integrációs tesztek, automatizált tesztek, ...
4. Az egyes típusokból hány tesztesetet és milyen részletességgel akarunk írni? Mennyi ideig tart a teszteseteink tervezése, kidolgozása?
5. Hányszor kell lefuttatni az egyes teszteseteket?
6. Mennyire kell a teszteseteinket karbantartani? (Scripteknél általában ez elég tetemes idő, míg a manuális teszteket sokkal egyszerűbb módosítani, javítani.)
7. Átlagosan mennyi ideig tart egy teszteset lefuttatása?
8. Mennyi tesztadatot kell elkészítenünk?

A kérdések megválaszolása után pontosabban fogjuk tudni megbecsülni az adott tesztelés idejét.

Természetesen vannak módosító tényezők, amelyek erősen befolyásolhatják a becsült értéket:

• A tesztelők nem ismerik a teszteszközöket, azokat meg kell tanítani nekik használni.
• Tesztkörnyezetet folyamatosan manipulálni, változtatni kell.
• Tesztkörnyezeten több csapattal együtt kell osztozni.
• A specifikációk nem véglegesek, azok menet közben változnak.
• Földrajzi elhelyezkedés: Más földrészen élőkkel kell együtt dolgozni. (időeltolódás miatt megnövekszik a kommunikáció ideje)
• stb...

Ezeket a tényezőket is számoljuk bele a becsült időbe, vagy jelezzük a vezetőségnek és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy ezek a becslésünket nagyban módosíthatják.

Amennyiben nekiállunk cégünkön belül különböző tesztelési folyamatokat, stratégiákat kidolgozni, módszertant bevezetni, teszteszközt, hibakezelő rendszert implementálni, vagy tesztcsapatot építeni, arra mindig figyeljünk, hogy ne egyszerre végezzük el ezeket a dolgokat.

Egy épkézláb szoftvertesztelési folyamatot, csapatot, eszközt kiépíteni és összehangolni nem lehet egyszerre egyik pillanatról a másikra megcsinálni. Vagyis lehet, de olyan hihetetlen energiát kell beletenni, hogy arra sok ember képtelen. (Ha te kedves olvasó mégis meg tudtad csinálni, akkor gratulálok, nem kell tovább olvasnod.) :)

Személy szerint a lassú megoldás híve vagyok. Változtassunk egy paraméteren, aztán nézzük meg milyen a hatása. Például bővítsük a tesztcsapatot és lássuk milyen eredményt érnek így el. Amikor szocializálódtak az új tagok, akkor kezdeményezzük a szoftvertesztelési folyamat átalakítását, majd figyeljük meg, hogy a változtatások milyen hatást gyakoroltak az eredményre.

A tesztvezető sokszor szembesül azzal, hogy új munkahelyén nincs semmi használható. Nincs csapat (max 1 fő), nincs tesztmenedzsment eszköz, vagy hibakezelő, nincs tesztelési folyamat, nincsenek automatizált tesztek. Viszont azt várják tőle, hogy majd mindent kialakít.

Nos az ilyen helyzetekben kell észnél lenni. Nem szabad első pillanatban mindenhez nekifogni, hanem szép lassan fokról-fokra kell haladni.

Ami a legfontosabb!

Azt azért nem árt tudatnunk a főnökeinkkel a legelején, hogy a szoftvertesztelési folyamatok átszervezésére mennyi időt szeretnénk szánni. Nehogy a végén azért tegyenek ki minket a cégből, mert nem tudtuk megvalósítani az elképzelésüket. :) 

Sajnos mint minden más a tesztelés is igényel egy kis marketing tevékenységet. Sokszor megfigyelhetjük, hogy cégen belül az az ember, feladat, munka jut előrébb, amely jobban van menedzselve. Ha a tesztelésről kialakított szemléletet szeretnénk megváltoztatni a vállalaton belül, nincs más dolgunk, mint marketingeljük, menedzseljük egy kicsit a tesztelést.

Ha meg szeretnénk változtatni a vezetőség, vagy a munkatársaink hozzáállását a teszteléshez, minimum az alábbi dolgokat meg kell tennünk:

• Először is derítsük ki a többiek mit gondolnak a tesztelésről. (Honnan kell eljutnunk.)
• Fogalmazzuk meg érthető módon, hogy mi mit gondolunk a szoftvertesztelésről. (Hova.)
• Ragadjunk meg minden lehetőséget a tesztelés fontosságának említésére. (Ne csak a megbeszéléseken mondjuk el a véleményünket, nyugodtan beszéljünk róla minden olyan helyzetben, amikor munkáról van szó.)
• Építsünk ki nagyon jó kapcsolatokat mind a fejlesztésben, mint a tervezésben résztvevőkkel. (Amennyiben meg tudjuk mutatni a tesztelés pozitív oldalát a fejlesztőknek, úgy nem ellenséget, hanem segítséget fognak a tesztelésben látni. Ha nem mi, hanem a fejlesztők kérnek több tesztelést, azt könnyebben le lehet tolni a vezetőség torkán.)
• Ahol lehet, ott kapcsolódjunk be a fejlesztési folyamatokba.
• Jelezzük a problémákat, figyelmeztessük a vezetőket, folyamatosan riportoljunk. (Ezáltal a vezetőség egyik támasza lehet a tesztelés.)

Mivel az emberek általában feledékenyek, ezeket a pontokat ha nem is állandóan, de rendszeres időközönként hajtsuk végre. Ha nem tesszük, akkor az elért eredményünk hamar elolvad.

A blog egyre nagyobb látogatottsága miatt értelme lehet egy hazai szoftvertesztelést boncolgató kérdőív csoport megszerkesztésének, kitöltésének és kielemezésének.

A kérdőívek témáit, kérdéseit, válasz lehetőségeit akár közösen is megtervezhetjük. Ha akad olyan kérdés amelyet szívesen megkérdeznél a többiektől, ne hezitálj, írd meg és beillesztem a kérdőívek valamelyikébe.

Bízom benne, hogy sokan fognak válaszolni a kérdésekre, melyből fényt deríthetünk arra, hogy hogyan is áll a hazai szoftvertesztelés.

Az első próbálkozás a tesztmenedzsment eszközök használatáról szóló kérdőív már elérhető.

Természetesen a beérkező válaszok összegzését felteszem a blogra, hogy mindenki láthassa az eredményeket.